A fejfájás legtöbbször önálló betegség, de más betegségek vagy sérülé­sek tünete is lehet. A cikk a tüneti és a primer fejfájások főbb típusainak elkülönítéséhez szükséges tudnivalókat foglalja össze, elsősorban a nem neurológus olvasók számára.

Az olyan esetek mintegy felében, ahol a „tisztázatlan eredetű tudatzavar” a vezető tünet, a neurológiai ok az elsődleges. Az esetleges vissza nem fordítható károsodások megelőzése érdekében fontos az ok gyors felis­merése és kezelése. Ideális esetben a sürgősségi felvételkor belgyógyász és ideggyógyász is részt vesz a beteg ellátásában.

A szédülés sürgősségi eseteiben a célzott anamnézissel és egy ágy melletti speciális vizsgálattal biztonsággal különíthetjük el a perifériás és a centrális eredetű szédülést. A centrális szédülésre jellemző a negatív Halmágyi-teszt, az irányváltó nisztagmus és a vertikális szemtengelyeltérés együttes vagy külön-külön előfordulása, még azokban az esetekben is, ahol nincsenek jelen egyéb neurológiai tünetek. A veszélyesebb centrális szédülések gya­núja esetén képalkotó vizsgálatot kell végeznünk, elsősorban MRI-t, az esetleg életet veszélyeztető állapotok megelőzése és kezelése érdekében.

A demenciák egyre nagyobb terhet rónak az egészségügyi rendszerre. Mivel hatásos kezelési módok nem állnak rendelkezésre, az elsődleges megelőzés kiemelkedő jelentőséggel bír. A vaszkuláris demenciának és vélhetően az Alzheimer-kórnak is kockázati tényezője a magas vérnyomás. A kellő időben alkalmazott gyógyszeres vérnyomáscsökkentő kezeléssel legalábbis las­sítható a kognitív funkcióvesztés és késleltethető a demencia kialakulása.

A cikk a kriptogén stroke-ok kialakulásának mechanizmusával, diagnoszti­kájával és kezelésével kapcsolatos új ismereteket tekinti át. Az elmúlt évek diagnosztikus erőfeszítéseinek köszönhetően csökkenhet a kriptogénnek tartott stroke előfordulása. A szív morfológiai eltéréseinek gondos vizsgála­tával és a javuló ritmusdetektálási módszerekkel a stroke oki tényezőjének tartható eltéréseket találhatunk. Ez feljogosít minket arra, hogy az egyre hatásosabb és egyre kevesebb mellékhatással járó új véralvadásgátlók valamelyikét alkalmazzuk, vagy zárjuk a záródási rendellenességet.

Az iszkémiás stroke állatmodelljén végzett vizsgálatok tanúsága szerint az agyi károsodást követő tartós memantin-kezelés segítheti a rehabilitációt. A szenzoros és motoros működések számottevő javulása hátterében nem neuroprotektív hatás áll.

Az iszkémiás jelenségeket úgy kell elképzelni, mint egy hirtelen lezúduló bioké­miai vízesést, melyben a káros anyagcsere-folyamatok „vízsugarai” nem egymás után, hanem széles folyamban, egymás mellett zúdulnak alá. Ha csak egy bioké­miai reakciót blokkolunk, akkor annyi eredmény várható, mint ha esernyőnkkel egy lezúduló széles vízesés alá állnánk.